1. <tagadás kif-ére, önálló m-értékű szóként is.> nem fáj; ma nem, majd holnap; ▸ hol volt, hol nem volt ▸ igen is, nem is ▸ nem mintha | <tagadó névm v. hsz kiegészítésére, kettős, ill. párhuzamos tagadásban.> senkit nem láttam; se(m) nem kék, se(m) nem zöld. | ▸ amíg nem várj, amíg vissza nem jövök. | ▸ majdhogy nem

2. <óvatos állításban, az ellentétes fogalmat tagadva.> ▸ nem sok ▸ nem egy ▸ nem minden célzás, gúny nélkül

3. <felkiáltó v. kérdő m-ban, erős állítás, megütközés, bosszúság kif-ére.> hát nem gyönyörű!?; csak nem mégy oda?; ▸ még mit nem ▸ csak nem?

4. <kérdő formájú szigorú v. durva parancsban.> nem mégy innen?!

5. <szerény v. udvarias kérdésben.> nem jönnél el te is?

6. <valamit tagadva, az ellentétes fogalom kif-ére.> a törvény nem tudása.

1. (tn is ) ismerete, értesülése, ill. tapasztalata van valamiről, es. valakiről. tudom, mi történt; nem tudok róla; tudsz egy jó szabót? | tisztában van valami mivoltával, jelentőségével. tudja, mit beszél; ▸ tudva és akarva ▸ mióta az eszemet tudom | tn ▸ tud magáról | biz emlékszik valamire. tudom, mikor apám azt mondta ... | ▸ tudod, tudja, tudjátok, tudják tudod, tegnap levelet kaptam; ▸ tudod mit!?

2. bizonyosra vesz valamit, meg van győződve róla. tudom, hogy ebből baj lesz. | nép rég hisz, vél, gondol. azt tudtam, hogy nem vagy itthon.

3. <ismeretet> a gyakorlatban képes alkalmazni. tudja a szerepét; tud hegedülni. | tn ért és beszél vmely nyelven. tud angolul. | <vmely erkölcsi rendet, (illem)szabályt> ismer, és aszerint cselekszik. tudja a tisztességet.

4. tn biz nagy hozzáértése, tudása van. nagyon tud ez a fiú. | tn ▸ tud valamihez

5. erővel, ügyességgel képes <valamit tenni>. már tud járni a baba. | lelki, értelmi képessége van <valaminek az ellátására>. nem tud szervezni. | hajlandósága, készsége van <arra, hogy valamit érezzen, vmely magatartást tanúsítson>. nem tudom sajnálni az ilyen embert. | ▸ tud valamit valakire erre a lányra aztán nem tud senki semmit!

6. lehetősége, módja van <valamit tenni>. nem tudtam korábban jönni.

7. ritk <pénzt, tartozást> beleszámít valamibe; betud. a foglalót a vételárba tudjuk. | rég <cselekedetet> valakinek a terhére számít, felró. bűnéül tudják.

[ fgr ]